Krisztián, aki éppen a főnöke irodájából jött ki, hihetetlenül csalódott volt, ami határtalanul felbosszantotta. Olyan feszültség volt benne, hogy le tudta volna futni a maratont, még így, ez után a fárasztó hét után is. Amikor odaért az íróasztalához, nem bírta magát türtőztetni, és teljes erejéből az asztallapba ütött.

  • Hát a faszomba má’, hogy megint én kapom a szutyok melót! – ordította.
  • Mer? – Nézett rá barátja rosszul leplezve azt, milyen jól szórakozik munkatársa idegrohamain.
  • Valami pornós kurvát kell meginterjúvolnom. Bezzeg a Tornsvall ügyet, amint megszellőztettem, azonnal leállította. „Ez nem a mi újságunk profilja!” – Utánozta kicsit sem jól főnökét.
  • Megcsinálod a kurvás sztorit fél nap alatt, aztán kutakodhatsz Tornswall után.
  • A büdös kurva életbe már! Mit nézel? – rivallt rá egy másik kollégájára, aki épp mellettük sétált el.
  • Nyugi már! Még csak 27 vagy, nehogy már szívinfarktust kapj!
  • Fel kell hívnom… – üvöltve folytatta – de szét basz az ideg!
  • Add ide, felhívom! – legyintett. Krisz odadobta neki a számot, mire ő tárcsázni kezdett a mobilján. – Az a te bajod, hogy túlságosan törtető vagy. Lassú víz partot mos, nem hallottad még ezt a mondást? Nem szimpatikus ez a hozzáállás a nagyfőnökökön kívül senkinek. Mindegy mikorr… Halló! Én az úgy nevezett Pornó Királynővel szeretnék beszélni. Áh, ön az. Egy interjút szeretne Önnel készíteni a Stars magazin. Ráérne valamik… Hogy? A munkásságáról, az elért eredményeiről, a díjairól, hasonlók. Óh persze, a munkatársunk bárhol felkeresi. Megértem, hogy elfoglalt. Hogy hol? Oh… – Nézett a munkatársára. – Írom a címet! Igen… Rendben. Nem tudom, akár most is… Persze, értem, hogy ez nem így megy. És mikor végez a munkával? Délután 6? Rendben, oda fog menni a munkatársam. Köszönöm, szép napot! – Amint letette felnevetett.
  • Te idióta… mit csináltál…? – kérdezte Krisz inkább csak legyintve.
  • Nem ér rá bejönni, a munkahelyére nem visz idegeneket, de a lakásán fogad ma 6-kor. – mondata közben a laptopjához fordult, és némi pötyögés után felragyogott az arca. – Apám… Ez a nő… Sejtettem… Annyira dögös volt a hangja, hogy csak fullos buksza lehetett. Hát öregem, én ezt megdöngetném. És még neked fognak fizetni érte. Másnap megírod milyen a puncijában lenni. – A szemét le sem vette a monitorról. Krisz odament mellé.
  • Bazd meg! – kiáltott fel, amikor látta az éppen lejátszott filmet.
  • Nem szégyenlős a kicsike! Mindenbe benne van, mint látod. Biztos nem lenne ellenére egy kis túlórázás. Odanézz… mint egy porszívó!
  • Ne is haragudj, de nézni egy dolog… de vele csinálni… Vlá… a hideg is kirázott. Felfogod, hogy egy ilyenbe hány fasz élvezett már el? És hogy hányan verték már rá ki otthon? Kutyának nem kéne!
  • Te hülye vagy! – jelentette ki miközben még mindig le sem vette csillogó szemét a monitorról.
  • Dolgozzunk!
  • Tudod mit… ha megdugod, megcsinálom veled a Tornswall ügyet! Ingyen!
  • Az neked miért jó?
  • Mert én úgysem kellenék neki, de tudni akarom milyen vele. Fiatalon sem voltam egy Adonisz, de így 20 év házasság után, már én sem kellenék magamnak.
  • És a híres lopott dumád: Fiatal voltam, jóképű vagyok? – csibészesen elmosolyodott.
  • Azt nem mondtam, hogy nem vagyok jóképű, csak egy ilyen csajhoz kevés vagyok.
  • És nekem miért lenne jó ez?
  • Mert talán lehet, hogy van egy fülesem… meg egy jó ismerősöm egy másik lapnál.
  • Te beteg állat… – nézett rá üveges tekintettel – Hát jó, vegyél egy csomag extra vastag óvszert, minél távolabb akarok tőle lenni. Meg egy üveg bort is, de nagyon drágát, ha lehet!
  • Meglesz… – mosolygott a képernyőre a férfi.
Hogy tetszett?

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Következő bejegyzés