Ahogy izgalma csillapodott, úgy fogta fel újra, hogy a film tovább ment, és még korán sincs vége. Amikor az erőszakoló megfelelőnek találta a helyzetet, rácsúszott az immár újra mereven álló testrészre. A fiú arcán is és a lányon is látszott, hogy mennyire élvezik, ahogy a nő lassan egyre mélyebben engedi a farkat magába.

Újabb hirtelen mozdulattal a nő a saját háta mögé nyúlt, és lefejtette magáról a csipke ruha felső részét, ami eddig némileg a mellét fedte. A fiú csillogó szemekkel nézte az elé táruló melleket, amit a lány vágyakozva vett tudomásul. Azonban ekkor újabb nem várt fordulat következett be a férfi kínzásában. A lány a ruhadarabot arra használta, hogy szertartás szerűen a férfi nyaka köré fonja, aki ezen annyira meglepődött, hogy tiltakozni is elfelejtett. Kezdetben enyhén, rövid ideig vette csak el a levegőt az áldozattól, ám megint váratlanul érte a férfit, hogy a nő a kötés erősen megszorítva olyan gyorsan mozog rajta, ahogy csak tud. A fiú tekintete felfelé fordult, és üvegessé vált. Egy adott pillanatban a lány abbahagyta mind a mozgást, mind a fojtogatást, de a férfi eddigre már olyan állapotban volt, hogy erre a heves lihegést leszámítva, ugyanolyan üveges tekintettel reagált. Amint kapott egy kis levegőt, a lány szó szerint életet csókolt belé, mert olyan átéléssel, és izgatóan csinálta ezt is, hogy az ember nem tudott rá nem reagálni. A megkötözött férfi bele is remegett az izgalomba, majd mozogni is kezdett a lány alatt, már amennyire a kötések engedték, erre a lány felegyenesedett, és felerősítette a mozgást. A fiú tekintete előtt himbálózott immár szabadon a lány melle, amikor a fiú nem bírt a vággyal, és a nyelvét kinyújtva megpróbálta elérni. A nő ezt észre véve olyan mélyen nyomta a mellét a férfi szájába, hogy az most ettől nem kapott levegőt, de láthatóan sokkal kevésbé bánta. A nő élvezete jól láthatóan felsokszorozódott. Egy ponton a domina mozgása lassulni kezdett, végül megállt. Egyértelműen újra elélvezett.

A csúcson túl a mellét még mindig a férfi szájában tartva úgy tett, mintha csak át akarná ölelni, de a kezével azt a csomót tapogatta ki, ami a férfi kezeit kötötte gúzsba. A mozdulat közben a fülébe mondta a következőket:

  • Úgy gondolom, hogy rászolgáltál arra, hogy bebizonyíthasd, érdemes vagy az életre. Ha meg tudsz győzni, akkor szabadon engedlek. Ha nem, akkor itt fogod leélni a hátra lévő életedet. Ami elég rövid, és kínokkal teli lesz. – Ekkor vette a mellét a férfi szájából, hogy szóhoz juthasson.
  • Hogy bizonyítsam? – kérdezte kissé remegő hangon a férfi.
  • Rád bízom! – Azzal vissza helyezte a mellét a férfi szájába, és eloldotta a kötelet. A fiú kezei szabaddá váltak, óvatosan mozgatta meg az elcsigázott testrész, hogy a lány alatt ne nagyon ficánkoljon, nyilván tartott még a váratlan reakcióktól. Végül némi erőt lehelve a végtagjaiba megfogta az őt ölelő nő vállait, és feltolta annyira, hogy szemébe tudjon nézni, de előbb erősen megszívta, majd nagyon cuppantott száját éppen elhagyó mellel.
  • Miért akarsz bántani?
  • Azt akarom, hogy tudd milyen érzés, ha kiszolgáltatott vagy. – A fiú a fejét ingatta.
  • Mégis hogy ölnél meg? Gyenge vagy hozzá! – A lány elmosolyodott.
  • És ugyan mit ennél itt lenn? – A fiú már válaszolt is volna valami frappánsat, de a lány lekőrözte. – Nézz körbe! Mégis mekkora részét látod a helységnek? – A fiú körbe nézett, és elkomorodott. A lány élvezettel fogadta ezt a tekintetet. – Én viszont pontosan tudom, mi hol van. Amíg te csak a sötétben tapogatóznál, addig vakon is találok magamnak olyan eszközt, amivel ártalmatlanná teszlek. – Ekkor a nő mindkét kezével a fiú nyakához nyúlt, és izgalomtól csillogó szemmel megnyomott a tarkóján egy pontot. A fiú felszisszent, majd maga is kitapintott a pontot. Nem érzett mást, csak egy kis púpot, de nagyon fájt neki.
  • Előbb bántalak én téged, mint te engem. – Fenyegette a fiú.
  • De nélkülem sosem jutsz ki innen. – Mosolygott fenyegetően a lány. A fiú nem tudta, hogy most viccel-e vagy sem.
  • Mégis mit tegyek akkor? Hogyan bizonyítsak neked?
  • Ahogy eddig sikerült bizonyítani.
  • Mit csináltam eddig? Te kínoztál, majd kielégítetted magad velem. – A lány vágyakozva nézett rá, majd a füléhez hajolva odasúgta félhangosan.
  • Pontosan tudjuk mind a ketten, hogy már az elejétől fogva ott volt benned a vágy erre. Ezt akartad velem tenni, amikor követni kezdtél. Hát itt vagyok! Csak annyit kell tenned, hogy dugj tovább. De most úgy dugj, hogy az életed múlik rajta! Talán ez lesz életed utolsó numerája. A helyedben beleadnék mindent.

A rab kezeit rácsúsztatta a lány nyakára, aki vágytól mosolyogva hagyta, hogy körbe fogják az ujjak. A lány mintha arra várt volna, hogy a férfi tegyen valamit ellene, szinte tálcán kínálta a lehetőséget, hogy bántsa. A fiú átlátott ezen, és hamar belátta, hogy amíg nem muszáj, nem próbálja ki, hogy a lánynak igaza van-e. Keserű tekintete lassan újra vágyakozóvá vált, és először lágyan, majd keményen a lány mellbimbójába harapott. A lány erre felnyögött. A férfi erre megszorította a nyakát, és felváltva kényeztette és harapdálta mind a két mellét. Majd elengedte a lányt, a bugyival összekötött copfot erőseb megfogva lehúzta magáról, és a föld felé rángatva irányította száját a péniszéhez. A kielégítési folyamat közben kikötözte a lábait is. A lány orális tortórája több rövid ritmusból állt, elég kemény és intenzív volt. A férfi egyik kezével a lány fejét irányította határozottan, a másikkal hol a melleit izgatta, vagy kínozta, hol a nemi szervét kényeztette, hol a nyakát fogta át a pénisze okozta hatást erősítve.

Krisztián ettől újra lendületre kapott, nem bírta tovább csak nézni a filmet, elérte a tűréshatárát, kielégülésre vágyott, ezért gyakran beletekerve, a különböző pózoknál megállva egy kicsit gyűjtötte azt a vizuális ingert, ami izgalmát fokozta. Rengeteg pózt élveztek végig, hihetetlen volt, hogy a pasi újra és újra elment, majd egy kicsit kézzel, nyelvvel izgatva a lány újra feltámad, és teljesen erőbedobással bírja az iramot. Krisztián több olyan pontot talált, amire elélvezhetne, de amikor a lány egy óriásit élvez, a partnerének háttal, akkor érezte azt Krisztián, hogy vissza kell tekernie a filmet, és ezt a részletet újra nézve juttatta el magát a csúcsig.

A film lassan a végéhez ért. A lány mámorosan, lihegve fekszik a fiú alatt, annak a hátát simogatja. A fiú teljesen kimerülve temetkezik bele a lány nyakába. Ekkor a lány valahonnan elővesz egy folyadékkal teli injekciós tűt, és miközben annak arcát puszilgatja, lassan közelít a tarkójához, majd egy gyors mozdulattal belemélyeszti a tűt. A fiú túl későn reagál az éles fájdalomra, és mire észbe kapna, már aléltan omlik rá a lányra. A kép elsötétül. A következő kép, hogy a kamera bekapcsol. A lány arcát veszi.

  • Rászolgáltál arra, hogy élj. Megküzdöttél érte. Becsüld meg az életedet. Remek szerető vagy. Nem erőszakoskodj a nőkkel, hanem kényeztesd őket úgy, ahogy velem tetted. Én sosem felejtelek el téged, remélem, te sem engem. – Fenyegetően felcsillant a szeme. – De azért azt ne kívánd, hogy még egyszer az életben találkozzunk, mert másodszorra már magasabbra tenném a lécet, amit már biztosan nem tudnál teljesíteni. – A lány elmosolyodott, majd lerakta a kamerát, a férfi felé sétál, aki részleteiben feltárult, ahogy kiterülve, meztelenül, ájultan egy ágyban fekszik egy ablak alatt, sejthetően a saját szobájában. A lány még odasétál, betakarja, és ad neki egy puszit, és végleg eltűnik.

Abban a pillanatban, hogy a fiú a szobában egyedül marad Krisztiánnak hívása van. Maga elég veszi a telefont, és nem hisz a szemének, amikor meglátja, hogy Anita hívja. Gyorsan kinyomja a filmet, megköszörüli a hangját, és felveszi.

  • Igen?
  • Szia! Remélem nem zavarlak, csak Boldog Újévet akartam kívánni. – Krisztián a laptopjára nézett, és látta, hogy az óra épp akkor váltott 00:00-ra.
  • Köszönöm, neked is BÚÉK! – Felhangzott a mindent elsöprő pukkanás áradat. Krisztián az ablakon kinézve látta a felvillanó fényeket. Egyikük sem szólt semmit. Csöndben ültek a telefon mindkét végén. Krisztián nem tudott és nem is akart mit mondani. Egy darabig gondolkodott a megfelelő mondaton, de aztán úgy döntött élvezi a tudatot, hogy hallja a lány lélegzetvételét, amíg a lány meg nem szólal. Végül valóban a lány törte meg a csendet.
  • Ne haragudj, hogy zavartalak, csak rád gondoltam. – Krisztiánnak ebben a pillanatban ez az egy mondat kellett a világon mindennél jobban. Jobban, mint a munkája. Jobban, mint Tornswall.
  • Érdekes, mert én is pont rád gondoltam. – Kicsit zavarban megfogta a kezében összegyúrt zsepit, majd a kukába hajította.
  • Remélem te nem léptél az engem imádók táborába! – Kacagott fel a lány. Krisztián erre nyelt egyet.
  • Miért, az baj lenne?
  • Hát akkor már nem lennél olyan izgalmas. Szeretem a kihívásokat.
  • Miben vagyok én kihívás neked? – Krisztián ebben a pillanatban nem tudta, hogy miért, de reménykedett benne, hogy a lány kimondja, hogy tetszik neki, vagy valami hasonlót fogja elhagyni a lány száját.
  • Természetesen riporterként, aki végtelenül kritikusan szemlél engem, és igyekeznem kellene jó benyomást tenni rá, ám ez mégsem sikerült eddig. Holnapután reggel ráérek, ha neked is jó. Válassz egy jó kávézót és küldd el SMS-ben, hogy hol és mikor. Jó?
  • Rendben! – A válaszában benne volt a csalódás is, amit nem tudott teljes mértékben leplezni.
  • Akkor szia! – Mondta játszi könnyedséggel a lány.
  • Szia! – Erőltetett magabiztosságot magára Krisz, és gyorsan levágta a telefont, hogy ő tehesse le előbb.
Hogy tetszett?

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés