A napközben történtek megviseltek. Pokoli látni Josht Jessica karjaiban. Nem az fáj, hogy nem az enyém, hanem az, hogy nekem nem jut belőle. Nem akarom én őt birtokolni, csak azt, hogy szeressen és hogy hagyja, hogy én viszont szerethessem. Ez tényleg olyan baromi nagy kérés?

Talán nem lenne elég, csak most mondom ezt, hogy semmim nincs belőle. Olyan elveszett érzés ez a céltalanság. Csak abban bízhatom, hogy attól még, hogy nem süt a nap felettünk, nem jelenti azt, hogy nem a napsütésbe tartunk. Gyötör a kétség is, hogy jól tettem-e, hogy nem mentem szembe Nolan akaratával, de hát hogy a régi bölcsesség első pontja is kimondja, hogy ezt nem tehetem meg.

A világ három legnehezebb dolga

  1. Úgy igazat mondani, hogy senkinek se fájjon
  2. Úgy mondani kellemeset, hogy hízelgő ne legyen
  3. Úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el

Az este most csendes, meleg volt, ami kellemes érzéssel töltött el, de egy kicsit meg is rémített. Az éjszakai műszak eddig fergetegesen semmilyen nem volt. A vendégek eltűntek! Ma nem kell tankolni, meg vásárolni, vagy mi? Egyszer csak gondoltam egyet és kimentem a kút elé és újra megállapítottam: Minden olyan csendes, ijesztően csendes. Levettem a szandimat, ráálltam a forró betonra, gyönyörködtem az éjszakai város fényeiben, magamba szívtam az éjszaka zajait és élveztem a kissé hűs szellőt. A levegő enyhén sósabb illatú volt a szokásosnál. Nem vagyok ez a fajta, aki ilyeneket csinál, de ezt most nagyon élveztem, nagyon jó érzés volt és minden érzékszervem megkapta, amire szüksége volt. A szemem, a fülem, a bőröm, az orrom és a szám is, ahogy a szellő simogatta. Végre úgy éreztem élveztem az életemet. Nem csak úgy vagyok és tűrök és túlélek, végre volt időm megállni és a szépet észrevenni magam körül. Josh mellett voltak hasonló pillanataim, de most értettem meg igazán, hogy nélküle is van szép és jó a világban, nem kell ahhoz sem ő, sem senki más, hogy boldog legyek. Egyre gyakrabban érzem ezt az elégedettséget, amit először a kávézóban ülve éltem meg. Nem a szerelem a boldogság, az annál sokkal több. Amíg az ember bizonytalan és fél, addig nem lehet sohasem boldog. Minden jónak vége szakad egyszer, sem szerelem, sem munka, sem család, sem semmi nem tart örökké. Ezzel szembe kell néznünk és el kell fogadnunk.

A pult mögött ülve a telefonommal játszottam. Aztán hajnali 1kor hallottam egy hatalmas villámlást, amitől úgy megijedtem, hogy majdnem összepisiltem magam. És ilyenkor nincs itt velem senki! Már igazán meggyógyulhatott volna az a nyomorú biztonsági őr! A következő szívrohamot a Tabomtól kaptam. Egy email jött és annak a hangja rémített meg. Címzett: josh0214

Mi? Nem… Neeemmm…. Nem, nem nem nem nem nem nem nem nem! NEEM!

Mára már elég volt belőle és a gyötréséből!

Most megint gépezhet?

Jó nézzük! Az a hülye kíváncsiság visz majd egyszer a sírba!

Dear Ajandek, 

I want to fuck you! I wish your body! I crazy for your pussy! Do you want to do a threesome?

Your sexfiend

 

Kedves Ajándék,

Meg akarlak dugni! Kívánom a tested! Megőrülök a puncidért! Akarod csinálni hármasban?

A te sexördögöd

Egy perc nem telt bele, folyamatos villámlások közepette és nagy erejű szél kíséretében óriási eső zúdult le. Az eső szinte vízszintesen esett és mindent úgy zúgatott a szél, hogy azt hittem valamit kidönt és rám szakad a benzinkút. Nagyon megijedtem… eszméletlenül. Ó bakker… Itt lehetnek tornádók is…és én nem tudok hova menni… és azt sem tudom, mit kell csinálni. A legvégső elkeseredésem akkor következett, amikor elment az áram. Korom sötét lett, csak a percenkénti villámlás világított be mindent. Nálam van a telefonom és a Tabom és mindegyiken van zseblámpa. A telefonomon kapcsoltam be. Semmi gond, mindjárt újra lesz áram! Van ilyenkor a tartalék generátor, vagy mi?

Nem kapcsolt be semmi! Nem tudom meddig voltam a sötétben és gondolkodtam azon, hogy hogyan tovább. Kint olyan heves vihar tombolt, hogy már abba is beleremegem, hogy kinéztem az üvegen. És a hangok… Nálunk is tud cudar világ lenni, fakicsavarás és hasonlók. Lehet, hogy tényleg nem vagyok biztonságban? Tehetetlen félelmemben nem tudtam magammal mit kezdeni. Egy amerikai biztos tudja, hogy mit kell ilyenkor tenni! De én! Ekkora vihart nem is tudom mikor láttam. Talán a Balatonnál, egyszer. De ott nem féltem ennyire, pedig ott is végignéztük, hogy a vihar fákat tör ketté. Ott nem voltam egyedül, anyuval voltam. De most egyedül voltam.

Hogy eltereljem a gondolataimat a félelemről, inkább az email-lel foglalkoztam. Miért ír nekem ilyesmit? Féltékeny Byronra? Ez magyarázat lehet! Pár nap és nem fogok már soha többé találkozni vele. Nem is tudom, hogy egyáltalán a gondolat minek foglalkoztat. Én vele szerettem volna még egy kicsit lenni, mármint az igazi énjével, azzal a sráccal, akit megismertem. Nem pedig ezzel a drogos, agyament, féltékeny, kicsinyes emberrel, aki ilyeneket ír nekem. Ebből is látszik, hogy annak már vége, Josht elveszítettem és vele a jó oldalát is, amiért úgy oda voltam: a Kék angyal, aki boldoggá tesz és mindent megad, amire vágyom. Én csak neki akarok üzenni, csak őt akarom visszakapni, de persze tudom, hogy ez lehetetlen. Úgyhogy ennek a Joshnak kell válaszolnom…

„Dear Josh!

I visited you today… September 5? I too wanna see you again, I too wanna touch you, I too wanna feel your skin… I know you’re jealous, that’s why you say that. Never mind! Maybe I can help you, I have proof against Simon.

Your Gift”

 

„Kedves Josh!

Meglátogattalak ma… Szeptember 5? Én is szeretnélek látni, én is meg akarlak érinteni, én is érezni akarom a bőröd… Tudom, hogy féltékeny vagy ezért mondasz ilyeneket. Mindegy! Talán tudok segíteni, bizonyítékom van Simon ellen.

Ajándékod”

 

Nem telt bele sok idő, míg válasz érkezett, persze én ezt az időt is soknak éreztem a sötétben rettegve. Eldöntöttem, hogy lekapcsolom a zseblámpát, mert nagyon gyorsan meríti a telefonomat, hátha kell még később.

 

Ajandek,

What? Why? How? Why would you want to ruin me? Are you crazy? Shit! What’s wrong with Simon? My Gift… It’s pathetic!

Your Dick!

Ajándék,

Mi? Miért? Hogyan? Miért akarsz tönkretenni? Megőrültél? (Káromkodás, bármire ezt mondják, legyen mondjuk: A kurva életbe! Csak mert most ezt érzem helyén valónak!) Mi a bajod Simonnal? Ajándékom… Ez szánalmas!

A te (Nem tudom mire gondolt. Jelentései: Fasz, pöcs, haver)

Mi a rák folyik itt? Ki ez az ember? Tönkre akarom tenni? Hiszen ő kérte, hogy segítsek neki. Mi a bajom Simonnal? Hacsak nincs nagyon belőve, akkor itt valami nem stimmel. És a levél elején leírja a nevem, majd szánalmasnak nevezi, hogy az ö ajándéka vagyok? Vagy csak az szánalmas hogy az övé vagyok?

My Angel, if i’m yourse it’s pathetic? Why? Gift

Angyalom, ha a tiéd vagyok az szánalmas? Miért? Ajándék

Angel? Me? Why? It’s nice! My sexi Gift. I see you more, Ajandek?

Angyal? Én? Miért? Ez aranyos! Én szexi Ajándékom. Látlak még, Ajandek?

Oké, itt valami baromira nem stimmel! Nem tudja, hogy angyal? Kimosták az agyát? Ha csak nem egy rossz szappanoperába, vagy egy harmadosztályú akciófilmben, akkor ez kizárt. És akkor az az ember, akivel beszélek nem Josh!

„Dear Stranger!

Who are you?

Ajándék

Kedves Idegen!

Ki vagy te?

Ajándék

 

My gift,

i’m you sexfiend! Forgot it? You little lush…

Én ajándékom,

én a te szexördögöd vagyok! Elfelejtetted? Te kis buja…

 

Dear Stranger! You are Josh? Really? Okay… What’s my favorit movie?  Not your Gift

Kedves Idegen! Te Josh vagy? Tényleg? Mi a kedvenc filmem? Nem a te Ajándékod

 

Oh baby! Don’t test me, I hate it! Movie? I don’t remember! Talk about sex! You are not my gift? Why say it?

Óh bébi! Ne tesztelj, utálom! Film? Nem emlékszem! Beszéljünk a szexről! Te nem vagy az én ajándékom? Miért mondod ezt?

 

Na most két lehetőség van! Vagy totál megőrült ez az ember, vagy nem csak, hogy rajta kapták, hanem még fel is törték az email címét. Ez nyilván nem egyszerű, de nem is lehetetlen vállalkozás. Arra persze ez nem magyarázat, hogy miért nem olvassa el az üzenetek előzményét. Vagy elolvasta, csak nem érti? Miért gondolja ez a valaki, hogy mi a szexről szoktunk beszélni… Most legyek okos, ha tudok… Tudok? Hm… nem… nem tudom… És ha a rendőrök… Ó bakker! Ki kell derítenem, hogy ez az ember kicsoda… Szerintem Simon az és készül valamire…

A heves szívdobogásom még hevesebbé vált, amikor egymás után vagy 15 villámcsapás villant és dörrent odakint. Ropogott, mint a puskagolyók a frontvonalon. Így nem lehet koncentrálni! Mindjárt rám omlik ez a fémbódé és agyoncsap. Úr isten… mi van, ha ez bekövetkezik… és meghalok… Visszafojtottam egy sikítást, de rájöttem, hogy teljesen feleslegesen, mert nem hallja senki. Áram nélkül nincs kamera, nincs vészgomb, nincs semmi. Itt sikítozhatok, nem hallja senki sem! Halálra is sikíthatom magam. Mi lenne, ha segítséget hívnék? Azt hiszem itt lenne az ideje! Tárcsázni kezdtem a főnököm számát, miközben azon gondolkodtam, hogyan mondom el neki, hogy nincs áram- blackout? Ez jelenti az áramszünetet? Fekete ki? Ezt a kretén egy nyelvet! Próbáltam hívni egyszer…, kétszer…, ötször…, tizenötször… ötvenszer…, semmi… Nem veszi fel! Most mit csináljak… Hivatalos segítséget, 911-et nem hívhatok, hiszen én itt sem vagyok! Talán Ívi… Ki volt kapcsolva! A picsába!

A legrosszabb gondolat, hogyha itt tényleg meghalok, akkor hogy viszik haza a testem? Remélem nem ebbe a földbe temetnek! Ebbe még sosem gondoltam bele… Anyám meg hogyan így tudja meg, hogy itt kint voltam, hogy kap egy gyászjelentést? Talán még arra sem veszik a fáradtságot, hogy lefordítsák. Talán az ügy elhúzódik hónapokig! Lesz valaki, aki fizeti, hogy hazavigyék a testem? Persze ha marad valami belőle… Édes istenem nem akarok itt meghalni! Ebben az országban élni sem akartam soha, nehogy meghalni és örökre itt ragadni, itt porladni el. Ezt nem teheted velem!

Akárki vagy te, aki velem szórakozol Josh nevében, most elkaplak!

 

Okay baby I suck your dick, like Jessica! All right? I’m taking you dope too! Enjoy it? Oh, my dark Angel!

Oké bébi leszoplak, ahogy Jessica! Rendben? Viszek neked drogot is! Élvezed? Oh, én sötét Angyalom!

 

I love as you suck! You suck the most. You didn’t bring me drugs into ever! How will you get? When you go home?

Imádom, ahogy szopsz! Te szopsz a legjobban. Te sosem hoztál még be drogot nekem! Honnan fogsz szerezni? Mikor mész haza?

 

Jó, most már biztosan nem hallucinálok. Hacsak nem Byron szívat valahogy, akkor akárki is az, nem imádhatja, ahogy szopok, mert olyat biztosan nem csináltam neki. De tudja, hogy nem tőlem kap drogot Josh. Szóval nem rendőr. Akkor ki és mit akar?

 

I have good news: I decided I’ll stay. You will buy me a small house where they fuck me if you have time. The driver will fuck your wife anyway. Whoops… Did you know it? She’s cheating on you. While this is not a problem! You did not love her!

Van egy jó hírem: Úgy döntöttem, maradok! Te veszel majd nekem egy kis házat, ahogy megdugsz ha van időd. A sofőr fogja dugni úgyis a feleségedet. Hoppá… Tudtad? Ő megcsal téged. De ez úgysem probléma! Te nem szereted őt!

 

Will you stay? I don’t want to! Go home! I love Jessica, with you it was all just a game. You are just a good sex for me. And Jessica is faithful!

Maradni akarsz? Én nem akarom! Menj haza! Szeretem Jessicát, veled csak játék volt az egész. Te csak jó szex vagy nekem. És Jessica hűséges!

 

Na jó! Vagy nekem ment el az eszem és hagytam magam egészen eddig mindenki által vezetni és minden hazugság volt, amit eddig megtudtam erről az agyament társaságról, vagy ez itt nem Josh! Még el is bizonytalanodtam volna, ha nem írja oda a végére, hogy Jessica hűséges! Az bizonyosan kizárt! De akkor mégis ki kerül a gyanúsítottak listájára? Csak Simon jut eszembe, senki más. Még nagyon elvont képzeletemben ott van Tibi is, de őt is kizárnám, mert ő nem lenne zavarban az Ajándék fogalommal és akkor nem lett volna gyanús már az elején, hogy valami nem oké. Talán még azt lehetne elképzelni, hogy ezek inkább valami üzenetek és direkt mondja mindennek az ellenkezőjét, de akkor mi az üzenet? Én ennyire nem vagyok jó nyomozó, hogy ezt  megfejtsem, szóval ha ez üzenet, akkor így járt! Üzenjen jobban!

 

Dear Stranger, I do not like this game. Boring! Whoever you are, almost certainly the enemy of Josh, so me too! It’s disgusting, what are you doing! Destroying someone just to be good for you? This is so … American trait!

Josh is no longer a teenager. Not your type! Get off him! And give me back my documents! Now even I ask nicely!

Gift”

Kedves Idegen! Nem tetszik ez a játék. Unalmas! Akárki vagy, biztosan Josh ellensége vagy, szóval nekem is! Undorító, amit művelsz! Tönkretenni valakit, csak azért, hogy neked legyen jó? Ez annyira… amerikai tulajdonság!

Josh már nem tinédzser. Nem a zsánered! Szállj le róla! És add vissza az irataimat! Most még szépen kérem!

Gift”

Alig, hogy elküldtem az email, valami fémdarab átszúrta a tőlem legtávolabb eső üvegtábla jobb felső sarkát. De nagyon durván… A következő repülő fémbot az én hátamban fog kikötni… Azt hiszem most legalább annyira félek, mint amikor ki kellett jutnom a kisházból. Ennyi csak az emberi élet… bármilyen természeti csapás elveheti, akármibe belehalhatunk. Akár tűz, akár víz, akár föld, akár levegő, sehol nem vagyunk semmitől sem biztonságban. Mi az ami miatt nem hal meg mindenki? Véletlen lenne csupán a vég időpontja? Szerencsém volt csak a tűzesetnél? Ahogy tegnap az ellenőrökkel? Ha nincs végzet, ha nincs semmi, ami mindezt egyben tartja és életben tartja, ha nincs a tetteinknek következménye és jócselekedeteinknek jutalma, akkor mégis miért élünk? Ezek nélkül miért nem halok itt és most meg? Miért pont oda fúródott az a fémdarab? Nincs oka? Csak megtörténik… Megtörténik, mert ott az eső, meg a fizikai, meg a szél, meg a véletlen. Engem mégis halálra dermeszt tőle a félelem… nyilván ez is csak véletlen.

 „You’re an idiot! Yes, you’re my enemy! Get out of here! Now even ask I nicely! You bitch! During my next attack, bleed you out anyway. How you survive that fire? I planed it very carfully!”

„Te egy idióta vagy! Igen, az ellenségem vagy! Tűnj el innen! Most még szépen kérem! Te szajha! A következő támadásomnál te úgyis elvérzel. Hogyan élted túl azt a tüzet? Én azt nagyon alaposan megterveztem!”

Mi van? Hogyan éltem túl a tüzet? Ez komoly kérdés? Milyen tűzre gondolhat, mert nekem csak a kisház tüze ugrik be! Talán nem tudok tisztán gondolkodni, de teljesen olyan, mintha bevallaná, hogy ő gyújtotta rám… De talán csak a lyukon besüvítő szél miatt gondolom ezt!

 

„You Gay! You burned the small house? You tried to kill me?”

Te Buzi! Te gyújtottad fel a kisházat? Te megpróbáltál megölni?

„Gay? Oh, Honey! I thought you had more brains! You are not a worthy opponent! Yes, I tried to kill you, and the next time will be successful. You bitch!”

Buzi? Óh, édes! Azt hittem több eszed van!  Nem vagy méltó ellenfél! Igen, megpróbáltalak megölni és a következő sikerül is! Te kurva!”

Több eszem van? Minél? Ez megbolondult. Nem a tüzet tagadta le! Hát akkor mit? Hogy buzi? Simon tagadná, hogy buzi? Vagy nem Simon az… Ebbe jól belemásztam!

„Close this matter peacefully! Give me back the papers, leave Josh alone, and you will never hear from me! Right?”

„Zárjuk le a dolgot békésen! Add vissza a papírokat, hagyd békén Josht és soha többet nem hallasz rólam. Rendben?”

„Don’t even dream of this!”

„Erről ne is álmodj!”

Elég megszállott! Na jó! Egy utolsó válasz!

You wanna fight? You got it!”

Harcolni akarsz? Megkapod!”

A vihar csendesedett fél 4 körül és már normális irányba zuhogott csak az eső és a szél sem akart mindent szétdönteni. Az áram nem jött vissza, de én már így is megnyugodtam. 4 órakor megjött a váltás, aminek úgy örültem, mint a messiásnak, a főnök volt az. Hazaküldött azzal, hogy majd ha mennem kell, hív. Egy ideig zárva tartanak.

Hazafelé láttam, hogy mekkora pusztítást hajtott végre a vihar. Mindenhol letört ágak és szemét mindenhol. Valószínűleg, amit véletlenül kint hagytak, azt a szél elsodorta és pár kilométerrel arrébb egy fára ejtette le. Összetört autók is voltam, amire valami ráesett és áram a környéken sehol nem volt. A távolban, a magas épületek világítottak, de a környéken minden sötét volt. Még jó, hogy hajnalodik.

Nem volt nálam esernyő, sem meleg ruha, nem készültem ilyen időjárásra. Mire hazaértem, azalatt a pár perc alatt bőrig áztam. Vettem gyorsan egy forró zuhanyt és lefeküdtem az ágyba.

Délután 3 kor keltem fel és elmeséltem Ívinek, hogy milyen éjszakám volt. Megnyugtatott, hogy ez nem a legnagyobb vihar volt, amit túlélt a város. Közel az óceán és a nagy hőségben néha kitombolják magukat az áramlatok. A híradóban is megemlítették, hogy a vihar bizonyos helyeken nagy pusztítást végzett. Ha meg tornádó jön, azt előre tudni fogom, mert szólnak. Ez némiképp megnyugtatott, de akkor is fárasztóan félelmetes volt ez a vihar. Az email-eket nem említettem neki, de azt hiszem sokkal nagyobb bajban vagyunk, ha egy ilyen megszállottal állunk szemben.

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés