Kedves Napsugaraim!

A 12. résztől már minden egyes képkocka a játék maximális lehetőségei szerint készült. Eddig ugyanis minden grafikai opció “alacsony” szintre volt állítva. De most, a karácsonyi beruházásnak köszönhetően a gépem négyszer erősebb és gyorsabb lett. A játékbeállítások maximalizálódtak, az extra funkciók bekapcsolódtak. Hát bevallom ár érték arányban én nem vagyok elégedett, alig észrevehető a különbség a korábbi felvételek és a mostaniak között, így nem csodálkoznék, ha senkinek sem tűnne fel ez a jelentős beruházás, de amit lehetett, én megtettem.

Az előző részek tartalmából:

Napsugár sokkal jobban érzi magát abban a világban, amit magának teremtett, ez megvédte mindentől és segített neki folyton boldog maradni. Nem voltak szociális kapcsolatai, és azt hitte nincs is rájuk szüksége. Egy nap egy rosszindulatú szomszédnak köszönhetően az álomvilág és a valóság végleg összemosódott a lányban. Úgy tűnt, szerencséje akkori s vele van, amikor nem börtönbe, hanem elmegyógyintézetbe küldik, és akkor is, amikor egy minden luxussal felszerelt intézetbe veszik fel. Ám a luxus csak a látszat  volt, öröme hamar elillant. Az intézetben semmi nem az, aminek látszik, az igazgatónő, Szilvia végtelen hatalommal rendelkezik felettük és saját céljaira használja fel az intézet lakóit. Napsugár élete gyökeresen megváltozik minden szempontból. Az álomvilág falai egyre ingatagabbak, és egy olyan valóság tárul fel helyette, amit éreszű ember nem bírna ki.

Szilvia egy Marot nevű szervezetnek dolgozik, ami az intézet fenntartója is egyben. Napsugár könyves és filmes ismereteivel, és több hús- vér segítővel nyomozni kezd a miértek után és ebben a részben válaszokat is kap.

A történet végén van pár képkocka, ami a történet része, nem a véletlen műve.

 

Jó szórakozást!

Hogy tetszett?

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés