Egyedül lakom, kivételesen vendégem sem volt. Ma mégis arra keltem, hogy egy női hang egyértelműen és határozottan a nevemen szólított. Felnéztem, hogy ki az, de a hang irányában nem állt senkit. És természetesen a lakás is üres volt.

Bosszankodva keltem fel és láttam dolgaimhoz. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy hónapok óta nem alakuló dolgaim ma beérnek, és olyan dolgokban lett változás, amiről azt hittem, még sokáig nem fog változni.

Most vagy a teljes őrület felé sodródom és elkezdhetnék aggódni, vagy a megvilágosodás felé és örülnöm kéne. Bár azért jó tudni és észben tartani, hogy akik igazán őrültek, nem tudják magukról.

Hogy tetszett?

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés