Álomtalan álom amiben szemedet látom

Rám szóród a vágyad, élettelen és bágyadt

*

Vérrel fess nekem ágyat, ha szíved rám nem találhat!

Bőröm átitatta bánat, nyúzz meg, hordjál kabátnak!

*

Végestelen lépés, végtelen úton feléd érés

Közben nem enyhül az érzés, folyton fojtó néma kérés

*

És ez sosem szűnik már meg,

Mondd hová bújjak előled, mert

*

NEM BÍROM TOVÁBB NÉLKÜLED!

Hiányod céltalan őrület.

*

Szólíts öledbe!

Hazudj örökre!

Fogadj örökbe!

Vagy temess a földbe!

*

KÉRLEK!

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés