Árnyékok illannak el az zárt ajtók mögött

A fényt magukkal viszik, hoznak cserébe ködöt

Legbelül szégyellik magukat bizonyára,

de ez majd a jövő esték hozománya

mikor a tükör előtt állva méregetik magukat

s arcuk magukon viselik a kísértő nyomokat

Készek harcolni az igazukért, bármilyen áron

Nem értik, hogy az igazság ára túl nagy e világon

Csaló hazugok kevésbé bűnösök lehetnek,

Attól függően, hogy céljukért mit tesznek

Az erő dönt az igazak igazsága felett

S felrobbant mindent, mi útjába mered.

Szellemek tánca rajzolódik ki a füstben

Csilingelve éneklik, hogy ezt kívánta Isten.

 robbanás

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés