De talán most csak vers vagyok. Valamiért megírtak,
valami margójára. Olvass el és takarózz velem,
olyannak írtak, hogy mindent kibírjak. 

Talán csak vers vagyok- Fórizs Krisztián

Ahogy azt a díjkiosztón írtuk, Krisztián első blogja is olyan erőt képviselt, hogy az élvonalban végzett összesítésben. Az értékelés alatt azonban létrehozott egy új verzióját a SzívrohamGyárnak, ami még sokkal, de sokkal jobb, és azóta minden szempontból tökéletesen megfelel a díj szellemiségének.

Fórizs Krisztián egy húszas évei elején járó költő, aki támogató tagja az online közösségeknek, nem az egyoldalú posztolás, hanem a folyamatos visszacsatolás jellemző rá. Lehet rá számítani, elérhető, megközelíthető. Segít másoknak érvényesülni és az egyéb művészeti ágak támogatásában is kiemelkedő tevékenységet végez.
A profin felépített Szívrohamgyára egy kincs, követendő példa a feltörekvő költők, írók, bloggerek számra.

Szűkszavúan, céltudatosan, mégis szerényen válaszolt a kérdéseinkre, ahogy a díjra is pironkodva reagált.

Pirulások közepette tudatosult bennem, hogy nyertem. Nagyon örültem neki.”

“Meglepetésként ért, hogy időközben nyertem valamit, amiről azt gondoltam esélytelen.”

– Írta a facebookon.  Korábban nem vette komolyan a verseny esélyeit, még a toplistába jutásról is úgy szóltak neki. Mégis a legtöbb értékelési szempontban az élen végzett a zsűri pontjai alapján.

“Csodálatos. Azóta is a hatása alatt vagyok! … Kaptam egy csomó mindent. Matricát, egyedi füzetet, sok kis kütyüt és egy gyönyörű órát, ami hamarosan a falam díszíti majd.”

(Nyomtattunk egy verses kötetet (Fórizs Krisztián) is az eddig megjelent műveiből.)

Meg kell jegyeznünk, hogy a 16 ezer forintos pénznyereményt ellentmondást nem tűrve visszautasította.

A díj szellemiségére nagy hangsúly fordítottunk és igyekszünk minden körülmények között tartani, hogy csak olyan blogger nyerje meg, aki valóban példaként állítható a bloggerek elé. Krisztián ugyan nem hiszi, hogy bármilyen hatással lehetne a bloggervilágra és a közösségekre, de mi pontosan tudjuk.

“A közösségi tevékenység … hát?! Lássuk csak. Erre talán azt tudom mondani, hogy szívből mindig több volt, mint kellene.”

“Nem tudom, hogy lehetek-e egyáltalán hatással…

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyennek látja a díjat, amit megnyert.

“Úgy gondolom, valamit hagynunk kell az elkövetkezendő koroknak. Ez a díj pedig tökéletes értékeket képvisel. Érdemes rá figyelni. Ez nem a pénzről, tárgyakról szól. Egyszerűen az értékeinket vették figyelembe, ettől volt jó az egész.”

Az is érdekelt minket, hogy mennyit foglalkozik a bloggal, hogy ilyen színvonalas lehessen?

Amennyi időt csak tudok. Hosszú óráim vannak már a blogomban. Minden este foglalkozok vele, ez már amolyan hagyomány.

A munkája látszik is, valóban színvonalas eredményt hoz.

 ” Szeretem ha a terveim pont úgy sülnek el, ahogy azt várom. SzívrohamGyár is ilyen. A semmiből lett és szépen kinőtte magát. ….hiszek magamban és haladok. Szépen lassan.” 

Természetesen sikerének a titka nem csak a befektetett időben mérhető.

“Őszinte vagyok és van szívem. Ennyi csupán… A magánéletem sokat dobott az íráson és ez valószínűleg így is marad. “

Ennek tanúbizonyságot is ad a tevékenységében.

“Úgy gondolom mindenkiben van valami, amit csak ő tud és érdemes megmutatni a világnak. Ezért vannak vendégíróim.”

Pedig neki sem volt könnyű dolga a kezdeteknél.

“Amikor elkezdtem írni, sokan le akartak beszélni róla, mivel nekem ehhez sem volt tehetségem. Egy ideig elhittem – azután rájöttem, hogy nem tudnék a saját szemembe nézni, ha nem önmagam lennék. Ez lett a megoldás.”

A fejlődés viszont látszik, meghozta gyümölcsét a szorgalom és a kitartás.

“Vicces visszatekinteni a kezdetekre. Természetesen még ma is amatőr vagyok, de akkor csak érzelmi töltetekkel írtam, ami természetesen sehova nem vezetett. Egyszerűen nem volt jó. Visszaolvasni sem volt jó érzés.”

Arra a kérdésre, hogy mit üzen azoknak, akik olvassák ezt az interjút, így felelt:

“Nem szégyen érezni és felvállalni magatokat, az egyéniségeteket, vagy éppen azt, amit írtok. Mindannyian egyedülállóak vagytok, csak éppen még lehet nem tudjátok! 🙂 “

Köszönjük a pozitív szavakat is, ahogy az interjút is, ami a munkájához hasonlóan nagyon emberi és nagyon őszinte volt!
Reméljük, hogy még nagyon sokáig hallunk felőle és olvasunk tőle, és talán valami értékeset sikerül tanulnunk tőle.

Hozzászólások

komment

Olyan írónő vagyok, aki nem szereti betartani a korlátokat és a szabályokat, kísérletezik (néha szélsőségekig), arcpirító kérdéseket sem fél feszegetni, emellett fogékony a szépre, a jóra, az értékesre. Az írásaim ebben a szellemben születnek, mégha ez elsőre nem is szembetűnő.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés